Zsanett.

Harry ült a kanapén. Amikor bementem a fiúk az ajtóban maradtak. Tudták, hogy baj lesz.
- Hol van Zsanett- kiabáltam rá dühösen.
-Elment- mondta lehajtott fejjel.
- Na ne mondd. Ezt én is látom. Ismétlem. Hol van Zsanett- mondtam egyre idegesebben.
Patrick oda jött és megfogta a kezemet.
- Menj be a szobádba!- mondta kicsit erélyes hangon, amitől megijedtem.
Amint bementem a szobámba elővettem a telómat és dobtam egy üzenetet Zsaninak. Nem jött válasz. Résnyire kinyitottam az ajtómat, hogy halljam mit beszél Harry és Patrick.
- Hol van Zsanett- kérdezte nyugodtan Patrick.
- Elment- ismételte ugyan azt a szót Harry.
- De hova?
- A Duna-partra.
- És ezt nem lehetett elmondani Dettinek??- kezdett ideges lenni Patrick.
- Nem, mert Zsani azt mondta, hogy ne keresse, mert nem akarja látni.
- Attól még joga van tudni, hogy hol van.
Ekkor Patrick berontott a szobámba és leült az ágyra. Nem szóltam semmit csak megöleltem. Tudta, hogy mindent hallottam. Ezért nem mondott semmit.
- Köszönöm- adtam egy puszit az arcára és elrohantam.
Az ajtóban hirtelen elém állt Pete.
- Hova? Hova?
-El- azzal a lendülettel átbújtam a lába alatt és már futottam is.
Kb. 10 percre van tőlünk a Duna-part.  Rohantam, mint egy őrült. Amikor megláttam Zsanit a nyakába ugrottam.
- Te mit keresel itt- lökött el magától.
- Hát..csak megkerestelek- habogtam.
- Ne. Engem te ne keress. Mit képzelsz magadról?
- Ezt hogy érted?
- Hogy értem? Eltűnsz, nem mondasz semmit, nem adsz magadról életjelet.
- Ne haragudj. Kérlek hagyd, hogy elmagyarázzam.
-Mond.
- A banda twitteren írta, hogy Patrick-kel bajvan. Eltűnt. De ez nem volt igaz. Csak megszívattak. Az egész csak azért volt, hogy kimenjek Chicago-ba.
- Ezt megcsinálták veled?
- Igen, de csak azért, mert látni akartak.
- Decukiiik:3
- Azok. De most menjünk haza, mert a fiúk aggódnak.